Hogyan lettem gyásztanácsadó? Nincs olyan gyerek, aki ennek készül, és ha megkérdezik a felnőttek, mi lesz, ha nagy lesz, azt feleli csillogó szemmel, hogy gyásztanácsadó. Hát én sem ezt feleltem. Úgy kezdődött, hogy húsz éve, egy súlyos betegség áldásos hatásának köszönhetően bekapcsolódtam a hospice mozgalomba, önkéntes segítőként látogatva haldokló betegeket és családtagjaikat. Ekkor megtapasztaltam, hogy az elmenők az élet legnagyobb tanítómesterei, és sokat gazdagodtam általuk. Rajtuk kívül sokat köszönhetek dr. Muszbek Katalinnak, a Budapest Hospice Ház orvos-igazgatójának, aki szeretettel támogatott az utamon, és abban a szerencsében részesültem, hogy Polcz Alaine tanítványa lehettem, aki − sokak mellett − szeretett barátjának is vallott engem.
A haldoklók kísérése után érdeklődésem a gyász felé fordult, majd a gyásztanácsadó kurzus elvégzése után gyászolókat kezdtem segíteni. Tíz évig vezettem gyászcsoportokat a Budapest Hospice Házban. Jelenleg a Napfogyatkozás Egyesület elnökeként az egyesület célkitűzéseit segítem, ezen belül gyászcsoportvezetőket képezek ki.
A gyász területén belül elsősorban pre- és perinatális veszteséggel és válási gyásszal foglalkozom. "Válás és újjászületés" szemináriumaimon csoportos formában segítem a válási krízis feldolgozását.
Rendszeresen tartok előadásokat különböző képzéseken, szakmai konferenciákon hospice, gyász, és válás témakörökben.
Négy gyermekem van, kettő már kirepült a fészekből, ketten velem élnek. Amikor éppen nem anya vagyok, háziasszony, író, gyásztanácsadó, akkor olvasok, zenét hallgatok, nordic walkingozom a lakásom közelében lévő hegyekben, vagy a barátaimmal beszélgetek nagy örömmel.
Szeretnénk felhívni a figyelmed, hogy szerzőinket és előadóinkat nem éred el telefonszámainkon! Szakembereink elérésében, sajnos, nem áll módunkban közvetíteni, őket az egyéb platformjaikon kell megkeresned.